Alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat: betegtájékoztató

Fontosnak tartom, hogy pácienseim teljes körű tájékoztatást kapjanak azokról a vizsgálatokról vagy beavatkozásokról, amelyeknek alávetik magukat. A következőkben a radiológiai vizsgálatokról adok egy általános ismertetőt Önöknek, illetve az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálatról szeretnék néhány lényeges információt közölni. Aki vizuálisabb és néhány valós eseten keresztül szeretne többet megtudni, annak ezt az írásomat ajánlom.

A radiológiai vagy másnéven képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (mint a röntgen, ultrahang vagy CT) fájdalommentesek és csak minimális kockázattal járnak. Az ultrahang például semmilyen veszélyt nem hordoz magában, hiszen ártalmatlan hanghullámokat használ a képek előállításához. Ennek a vizsgálatnak az egyedüli mellékhatása, hogy a vizsgált terület hőmérséklete elhanyagolható mértékben növekedhet. A röntgen- és a CT-vizsgálatok ezzel szemben röntgensugárzást használnak, ami az úgynevezett ionizáló sugárzások közé tartozik és kis mértékben növelheti a rák kialakulásának veszélyét. Éppen ezért a röntgensugárzást használó vizsgálatok csak megfelelő indikáció esetén és korlátozott számban végezhetők el.

CT-vizsgálat során is röntgensugarakat használunk az emberi test leképezésére. A vizsgálat során a páciens a vizsgálóágyon hanyatt fekvésben helyezkedik el, és teste egy kerek nyíláson át becsúszik egy gyűrűbe, ami a tényleges képalkotásért felelős egységet tartalmazza.

Ez az egység egy röntgencsőből és egy detektorsorból áll, de a páciens számára ezek láthatatlanok. A vizsgálat ideje alatt ez az egység folyamatosan, szinte hangtalanul forog, és egy vékony sugárnyalábbal letapogatja a belső szerveket. A röntgensugár az emberi szervezeten áthalad, így a vizsgálat után az Ön teste nem fog sugárzást kibocsájtani. A testen áthaladó, és emiatt különféle mértékű gyengülést szenvedő röntgensugarak hordozzák a képek előállításához szükséges információt. A detektorsorra érkező röntgensugarak elektromos jeleket indukálnak, melyeket egy számítógép alakít át képekké. Így alakul ki a képsorozat, amit a radiológus kielemez és amiről leletet ír.

A CT azért jobb, mint egy hagyományos mellkasröntgen vizsgálat, mert a röntgen felvételeken a leképzett testtájék úgynevezett vetületi kép formájában jelenik meg, amin az egyes szervek egymásra vetülnek, határaik elmosódnak, így közöttük a pontos térbeli orientáció gyakorlatilag lehetetlen. Ezzel szemben a CT az emberi testet hossztengelyére merőleges képsorozat formájában, úgynevezett “szeletekben” mutatja így a különböző szervek és szövetek jól elkülöníthetők egymástól. Ez különösen igaz a tüdőnél, ahol a normál tüdőszövet fekete hátterében az egészen kicsi, általában fehér elváltozások jó kontrasztot képeznek.

Az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat egy speciális CT-vizsgálat, ami a tüdőszövetben esetlegesen előforduló elváltozások kimutatására lett optimalizálva, úgy, hogy a pácienst csak minimális sugárdózis érje. A dóziscsökkentést a következő módokon érjük el:

  • (a) a vizsgálati régiót a tüdőszövetre korlátozzuk
  • (b) a vizsgálati paramétereket úgy választjuk meg, hogy az optimális képminőség mellett a lehető legkisebb sugárterhelés érje a pácienst
  • (c) a vizsgálathoz nem használunk kontrasztanyagot, így csak egy sorozat elkészítésére van szükség. A szervezetet ért sugárzás mennyisége így körülbelül annyi, mint amennyit egy emlőszűrés alatt éri a szervezetet, így ez a vizsgálat akár évente ismételhető.

A páciensnek a vizsgálat alatt a vizsgálóágyon mozdulatlanul, hanyatt kell feküdnie, és amikor arra hangszórón utasítást kap, vissza kell tartani a lélegzetét. A vizsgálat közben az asztal vízszintes helyzetben folyamatosan egyre beljebb csúszik a gyűrűbe, majd a vizsgálat végén visszatér kiindulási pozíciójába. A vizsgálatra nem szükséges üres gyomorral érkezni.

Ha a páciens a vizsgálat idején állapotos, vagy a terhesség gyanúja fennáll, azt jeleznie kell a vizsgálat előtt. A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!

Ön az itt felvázoltakról a vizsgálat előtt írásban is pontos tájékoztatást kap, de kérheti a személyzet szóbeli tájékoztatását is. Ezt követően belegyezését a vizsgálatba aláírásával is meg kell erősítenie.