Betegtájékoztató a Magyar Tüdőrákszűrés (HUNCHEST I. és II.) vizsgálatokról

Hazánkban évente hozzávetőleg 10000 ember betegszik meg és 8000 ember hal meg tüdődaganat miatt, ami önmagában is sajnálatos tény, de ha figyelembe vesszük, hogy világviszonylatban a tüdőrákban elhalálozottak között arányaiban a magyarok (elsősorban a férfiak) vannak a legtöbben, a kép egészen lesújtó.

1. ábra. A bal alsó tüdőlebenyben (kép jobb oldala) egy 1 centiméternél kisebb, úgynevezett korai tüdőrák látható. Az ilyen daganatok sebészileg kezelhetők, és a páciens akár teljesen meg is gyógyítható. A HUNCHEST vizsgálatok célja az ilyen korai tüdőrákok kimutatása, és ezáltal a tüdőrák miatti halálozás csökkentése.

Nemzetközi orvosszakmai társaságok egyetértenek abban, hogy a tüdőrákot a lehető legkorábbi állapotban kell kiszűrni, és a képalkotó diagnosztikai (radiológiai) eszközök közül egyedül az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat (LDCT) alkalmas minimális sugárterhelés és megfelelő pontosság mellett a korai tüdőrák kimutatására.

Az alacsony dózisú CT-tüdőszűrés hatékonyságát több nemzetközi tanulmányban is vizsgálták, illetve jelenleg is folyamatban van több ilyen kutatás. Az első ilyen nagy vizsgálat az amerikai Nemzeti Tüdőszűrő Vizsgálat (National Lung Screening Trial – NLST) volt, ami során közel 53000 nagy kockázatú, erős dohányost (55-74 éves, akik legalább 30 éven át napi 1 doboz cigarettát szívtak el) vizsgáltak. A 6,5 éves utókövetés végén megállapították, hogy LDCT-vel a tüdőrák-halálozás 20%-kal csökkenthető. Az így kimutatott korai rákok több mint fele 1-2 cm-es, sebészi úton még eltávolítható daganat volt.

A legnagyobb európai vizsgálat a holland-belga NELSON Trial során 15,792 (50-74 éves, erős dohányos) pácienst vizsgálatak. Az utókövetés legalább 10 évig tartott. A vizsgálat során kimutatott daganatok 69%-a kicsi, korai rák volt. 10 év után a CT ágon a férfiak között a tüdőrák-halálozás 26%-kal csökkent, míg a nők között ettől is jobb eredmény született.

Hazánkban az első ilyen jellegű vizsgálat a HUNCHEST I. volt, ami 2014-2018 között zajlott. Enne a célja az volt, hogy bebizonyítsa, a nemzetközi vizsgálatok (NLST, NELSON, stb.) során tapasztalt kedvező eredmények a magyar páciensek vizsgálata során is igazolható. A kutatás során 2018. december 31.-ig 1910 páciens LDCT szűrővizsgálata történt meg az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben (OKPI) Budapesten. A pácienseket négy alcsoportba osztották:

  • krónikus obstruktív betegségben (COPD) szenvedő nem dohányzók (779 páciens)
  • krónikus obstruktív betegségben (COPD) szenvedő dohányzók (262 páciens)
  • nem dohányzó krónikus obstruktív betegségben (COPD) szenvedők (103 páciens)
  • egészséges, nem dohányzó kontroll csoport (766 páciens)

Az 1910 vizsgált páciens közül 95 kiemelés történt, melyek közül 22 esetben igazolódott rosszindulatú elváltozás. Eszerint a tüdőrákos esetek aránya 27% volt a kiemeltekhez képest, és 1,3% az összes szűréshez képest, amely adatok összevethetők a holland-belga vizsgálat, a NELSON projekt adataival. 5 tüdőrák bizonyult inoperábilisnek, vagyis a műtétet ezeknél az eseteknél a daganat előrehaladottsága miatt nem lehetett elvégezni.

2/a. ábra. A bal felső lebeny elülső részében egy kicsi, daganatra gyanús elváltozás látható.
2/b. ábra. Ezen a képen látható, hogy a 2/a ábrán bemutatott daganatra gyanús elváltozás mellett már egy áttétes nyirokcsomó is megjelent a gátorüregben.

A HUNCHEST I. vizsgálat során nemcsak tüdőrákokra derült fény; egy esetben emlőtumorra terelődött a gyanú, illetve egyéb a tüdőt érintő megbetegedések (pl.: tüdőfibrosis), epe- és vesekövesség, továbbá csontelváltozások kerültek felismerésre.

A HUNCHEST I. vizsgálat eredményei a nemzetközi tüdőszűrő vizsgálatok eredményeihez hasonló kiemelési arányokat mutatnak, és a kutatók megállapították, hogy népegészségügyi szempontból indokolt ennek a vizsgálati módszernek az országos kiterjesztése. De még mielőtt az LDCT tüdőszűrés országszerte a gyakorlatban is szűrővizsgálatként megjelenhet, úgynevezett implementációs (másnéven megvalósíthatósági) vizsgálat elvégzése szükséges.

Ennek során a betegbeválasztást, a CT-vizsgálat radiológiai kiértékelését és a további kivizsgálási protokollt országos szinten kell harmonizálni illetve helyi szinten a betegutakat megszervezni. Erről szól a HUNCHEST II. vizsgálat, amihez az alábbi vizsgáló központok csatlakoztak:

  • Országos Korányi Pulmonológia Intézet
  • Országos Onkológiai Intézet
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Debreceni Egyetem Kenézy Kórház Oktatókórház
  • Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ
  • Mátrai Gyógyintézet
  • Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
  • Veszprém Megyei Kórház
  • Békéscsabai Kórház
  • Szent Borbála Kórház Tatabánya

A HUNCHEST II. programban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 3000 fő részvételét biztosítja térítésmentesen 1 éven át. A vizsgálatban résztvevők beválasztása a háziorvosi rendelőkből és a tüdőgyógyászati szakrendelőkből történik a helyileg illetékes CT központba, de a szűrővizsgálati centrumok helyileg is tájékoztathatják a lakosságot a szűrés lehetőségéről.

A HUNCHEST II. vizsgálatban részt vehet az a páciens, aki a következő kritériumoknak megfelel:

  • 50-75 éves, ÉS
  • legalább 25 éven át napi 1 csomag cigarettát elszívott, ÉS
  • jelenleg is aktív dohányos, vagy kevesebb mint 10 éve szokott le, ÉS
  • tüdődaganat semmilyen jelét nem mutatja, ÉS
  • az elmúlt 12 hónapban nem vett részt mellkas CT-vizsgálaton, ÉS
  • korábban nem volt tüdőrákos, illetve az elmúlt 5 évben nem volt daganatos megbetegedése (kivéve a bőrrákot és a legtöbb ún. in situ karcinómát), ÉS
  • klinikailag alkalmas és hajlandó gyógyító célú invazív beavatkozásoknak alávetni magát

Invazív beavatkozás alatt jelen esetben a tüdőben felfedezett elváltozások tűbiopsziás mintavételét értjük. Ez a beavatkozás nem teljesen fájdalommentes, illetve bizonyos kockázattal jár, de csak így dönthető el egy adott elváltozásról, hogy az jó- vagy rosszindulatú.

A tüdőszűrő CT-vizsgálatban a részvétel önkéntes. A résztvevőkről a vizsgálat kezdetén és azt követően 1 év múlva alacsony dózisú CT-vizsgálat készül. Szükség esetén a pácienseket az első CT-vizsgálatot követően 3- vagy 6 hónapon belül egy újabb LDCT-vizsgálatra hívhatják vissza. Ennek a vizsgálatnak a célja az első szűrés során látott és gyanúsnak ítélt elváltozás pontosítása.

Egy-egy LDCT tüdőszűrő vizsgálat 5-20 percig tart, ami előtt a páciens szóbeli tájékoztatást is kap, illetve a vizsgálatban való részvételét írásban is köteles megerősíteni. Természetesen a páciens a beleegyezését bármikor indoklás nélkül visszavonhatja anélkül, hogy ebből neki bármilyen hátránya származna.

A vizsgálatot követően a páciens néhány napon belül írásos tájékoztatást (leletet) kap a vizsgálati eredményről illetve az illetékes kezelőorvos (háziorvos, tüdőgyógyász) is értesül az eredményekről.